Az ingatlankiadás sokáig egy biztos és gyorsan megtérülő befektetésnek tűnt. Ha meghirdettük a lakást, pár napon belül özönlöttek az érdeklődők, és legfeljebb azon kellett törnünk a fejünket, kinek adjuk ki. Most viszont, 2025 tavaszán valami megváltozott.
A Black Cat Property Management mindennapjaiban az elmúlt hónapokban olyan kihívásokba ütköztem, amelyek elgondolkodtattak: vajon mit csinálok másként, vagy egyáltalán: mit csinálok rosszul?
50+ jelentkező, mégsem sikerült kiadni?
Kezdjük a számokkal: az egyik lakásomra több mint 50 érdeklődő jelentkezett. Közülük 33-an töltötték ki az előszűrésre szolgáló kérdőívünket. Ebből 16 fő tűnt alkalmasnak arra, hogy személyesen is találkozzunk, és komoly bérlőként számításba vegyük őket. A szűrés alapján be is ütemeztük a találkozókat – végül 9-en jöttek el megtekinteni az ingatlant.
A maradék 7 fő időközben más megoldást talált: valaki másik lakást választott, volt, akinek megváltozott az élethelyzete, és volt, aki már nem is keresett tovább albérletet. Ez teljesen természetes, hiszen a keresleti piac is gyorsan mozgó és kiszámíthatatlan.
Szimpatikus jelöltek, de…
A kilenc érdeklődő között voltak kifejezetten szimpatikusak is. Miután mindenki megnézte a lakást, felállítottam magamban egy rangsort – és persze bíztam abban, hogy az első helyen szereplő elfogadja az ajánlatot.
De nem így történt.
Az első választott visszalépett: családi állapotában változás történt.
A második jelölt szintén nemet mondott, mert nem lett volna részéről racionális döntés a váltás – amit elfogadok, ismerve a háttér sztorit.
A harmadik időközben talált egy családi házat – ami érthetően jobban passzolt a kiskutyás életviteléhez.
A negyedik pedig ingatlant vásárolt.
Ez volt az a pont, amikor először fogalmazódott meg bennem a kérdés:
„Mit rontottam el?”
Mi lehet a háttérben?
A kérdés jogos, de egy kicsit hátralépve és elemezve a helyzetet, több külső tényező is kirajzolódott:
1. Túl korai meghirdetés
Az ingatlant február végén hirdettem meg, de a személyes találkozók csak március végén kezdődtek el. Ez sokaknál túl hosszú várakozási időt jelentett – hiszen a legtöbben aktuálisan keresnek, nem 4-6 hét múlva esedékes költözésre.
2. Megnövekedett kínálat
Az albérletes Facebook-csoportok, az ingatlan.com és a jófogás.hu tele van kiadó lakásokkal. Ez a piaci túlkínálat érezhetően csökkenti az érdeklődők döntési kényszerét – több opció közül válogathatnak, nyugodtabban hoznak döntést, sőt, gyakran nem is hoznak döntést.
3. Lakásvásárlást ösztönző támogatások
A jelenlegi állami támogatási rendszer is komoly szerepet játszik: egyre többen döntenek úgy, hogy hosszabb távon inkább vásárolnak, nem bérelnek. Ez természetesen szűkíti a bérlői réteget – főleg a stabil anyagi háttérrel rendelkezők körében.

Hogyan tovább?
Őszintén? A tökéletes választ nem tudom. De amit tudok, az az, hogy a bérbeadási piac változik – és nekünk, ingatlankezelőknek, tulajdonosoknak is változnunk kell vele. Gyorsabb reakcióidő, pontosabb célzás, rugalmasabb feltételek, minőségi lakhatás biztosítása – ezekre egyre nagyobb szükség van.
Ez a mostani tapasztalat talán nem volt “sikeres” a hagyományos értelemben, de rengeteget tanultam belőle. Ahogy Winston Churchill mondta:
“A siker nem végleges, a bukás nem végzetes. A bátorság, hogy folytassuk, csak az számít.“
Ha van kérdésed, tapasztalatod vagy csak szeretnél beszélgetni arról, merre tart a bérlakáspiac, keress bátran minket.
Join The Discussion